2015. március 9., hétfő

Miért legyen célom? – folytatás



Miért legyen célom?
– folytatás

Józsi szakember segítségével - a tanulási technikák megismerése által – könnyen vette a tanulási akadályokat. Elvégezte a szerszámkészítő szakmunkásképzőt felnőtt fejjel, 40 évesen.
Az oktatás kezdetén komoly félelmei voltak. Azonban amikor megtanulta, hogyan is kell tanulni, milyen tanulási módszerek segítik a tananyag jobb megértését, már sokkal könnyebben vette az akadályokat. Az is sokat segített, hogy motivált volt. Hajtotta a vágy, hogy minél többet tudjon meg a szakma elméleti és gyakorlati részéből.
Egészen más volt így tanulni. Tudta, hogy minden tudás, amit magáévá tesz, a célhoz viszi egyre közelebb és közelebb.
 

Sikeres szakmunkásvizsgát tett. Saját szülei, felesége legnagyobb megdöbbenésére kiváló eredményt produkált a vizsgán.
Nagy elégtétel volt ez Józsi számára, ha visszagondolt hajdan volt osztályfőnökére, aki egészen más jövőt jósolt a számára.
Tudással felvértezve építette tovább az utat az önálló vállalkozás felé.

Az újonnan elsajátított szakma nagyon speciális tudást és főleg szerszámokat igényelt. Hogyan lehetne ehhez hozzájutni?
Munka után a könyvtárba vezetett az útja, ahol a szakmai folyóiratokat böngészte, az interneten keresgélt. Milyen lehetőségek vannak a piacon, ki hirdet, mire van szüksége a piacnak?
A szerszámkészítés egy nagyon különleges munka. Sok tevékenység elvégzéséhez már évszázadok alatt folyamatosan készültek szerszámok, melyeket az ember folyamatosan tökéletesített. A technika fejlődése új dolgok feltalálása szükségessé tette, hogy ezek gyártásához új, speciális szerszámok is készüljenek. Ezeket a szerszámokat meg kell tervezni, majd el kell készíteni, tesztelni, módosítani rajtuk, míg végleges, tökéletes formájukat el nem nyerik.

Nem szaporítom a szót. Józsiban benne volt a vágy, hogy tökéleteset alkosson.
Az interneten bukkant rá egy hirdetésre, ahol szerszámkészítő vállalkozót kerestek speciális feladatok ellátására. Józsi azonnal jelentkezett a hirdetésre.
Lelkesedése azonban alább hagyott, amikor megkérdezték a cégnél, hogy hol található a műhelye.
(Hát sehol.)

Ezt azonban nem mondhatta, és valótlant sem akart állítani, ezért azt mondta, hogy folyamatban van a műhely kialakítása, felszerelése.
Két hét haladékot kapott a cégtől. Ez alatt kell szert tenni egy olyan műhelyre, amelyik elnyeri a partner tetszését, és Józsi megkapja a megrendelést.

Sok fejtörés és nézelődés sem hozott eredményt. Történetünk főhőse már majdnem lemondott  a tervéről, amikor feleségének Juditnak eszébe jutott, hogy reggelente, amikor munkába megy, egy kicsi műhely előtt halad el. A régi cégtábla hirdeti, hogy itt valamikor egy műhely működött, és most kiadó. A tábla régóta ki volt függesztve az ajtóra. Megsárgult, az időjárás is nyomot hagyott rajta.

Józsi azonnal autóba ült, és feleségével elindult megnézni a kiadó helyiséget.
Kívülről nem sok minden volt látható. Az azonban kiderült, hogy nem is túl kicsi, nem is túl nagy. Egy elhagyott üzem mellett található, azonban attól teljesen elkülönítve.

Józsi azonnal telefonált. A vonal másik végén egy idősebb férfi hangja.
-          Igen kiadó a helyiség.
-          Mennyiért?
-          Majd megegyezünk!
Nem nagyon szerette az e féle válaszokat hősünk.
Személyes találkozót beszéltek meg 2 órán belül a műhelyben.
Józsi már alig várta, hogy elteljen az idő és végre láthassa belülről is a helyiséget.

A tulajdonos közel 80 éves lehetett. Legalább is Judit ennyinek saccolta.
Üdvözlés, a rozsdás lakat és zár kinyitása után feltárult a belső tér. Egy tiszta rendben tartott műhely tárult fel a házaspár előtt. Minden rendben a helyén. Polcok, szekrények, fiókok, állványok… minden a helyén. Az azonban látható, hogy jó ideje nincs használatban.

Józsinak felcsillant a szeme, amelyet az idős tulajdonos azonnal észre is vett.
Ez a műhely egy szerszámkészítő műhely volt, valamikor hajdanán. A valaha szép időket megért műhely mára már nem szolgálta senki érdekeit.
Kellene néhány új gép, de a berendezési tárgyak és gépek közül is sok minden még mindig használható.

Az idős ember faggatni kezdte Józsit arról, hogy mit is szeretne kezdeni ezzel a helyiséggel.
A válaszok, a lelkesedés, az ötletek nagyon megtetszettek neki, és amikor az bérleti díj került szóba, egy szokatlan ajánlattal ált elő.

-          Egy évre kiadom az üzletet 1 forint bérleti díjért.

Józsi nem hitt a fülének. Csodálkozás miatt nem is tudott hirtelen megszólalni.

-          Szeretném, ha életem műve, ez a műhely még másoknak is hasznot hozzon, mert nekem egy élet munkája van benne.



Józsi boldogan kötötte meg a bérleti szerződést.
Az öreg úr felajánlotta szakmai segítségét – persze csak a tudását, tapasztalatát – hiszen fizikailag már nem tudott volna a munkában részt venni.
…..
A műhelyt rendbe hozták. A megrendelő cég képviselői megtekintették, s bár teljes mértékben nem voltak vele megelégedve, a megrendelés Józsi cégéé lett.

A cégi a megrendelést maradéktalanul teljesítette. A megrendelő elégedettségét újabb és nagyobb megrendelés nyugtázta…
Józsi cége fejlődött, növekedett. Már 3 alkalmazottal dolgozott az első év végére.

Mára Józsi megvásárolta a műhelyt. Kibővítette, új gépeket vásárolt. 10 fő alkalmazottal dolgozik, és ma is gyakran bejár hozzá a műhely volt tulajdonosa.

Mitől lett Józsi sikeres?
Volt egy célja, ami soha nem tévesztett szem elől. Hajlandó volt a cél érdekében tanulni. Új tanulási technikákat elsajátítani, ezáltal sikeresen vizsgázni. Keresni, kutatni, új lehetőségeket, amelyek célja elérését szolgálták.

Tudom, hogy hosszú volt a történet, de szerettem volna, hogy jobban bele lássatok egy sikertörténetbe.
A kívülállók, felületes szemlélők úgy látják, hogy Józsinak szerencséje volt. Valóban. Amikor már Józsi megtette a magáét, valóban volt egy kis szerencséje. De ha nincs a cél, a töretlen küzdelem, a tanulás, a lelkesedés, a tenni akarás, akkor most ez sem lett volna sikertörténet.

Tűzzél ki célt magadnak, és ez a cél mindig a szemed előtt legyen.