Nagyon fontos kérdés. Nagy
körültekintést igényel ennek eldöntése.
Fontos, hogy az oktatási
intézmény közel, vagy viszonylag közel legyen a lakóhelyünkhöz. Ne kelljen
sokat utazni, vagy ha kell is utazni, akkor megoldható legyen a naponta
hazautazás. A felnőttképzésben résztvevők részére is jár diákigazolvány, amely
kedvezményes utazásra jogosít a lakóhely és az oktatási intézmény helységei
között. A diákigazolvánnyal további kedvezményeket is igénybe lehet venni pl.
fürdőbelépő, múzeumi belépő, színházjegy vásárlás…stb esetén.
Ha kellő alapossággal
megvizsgáltuk, hogy hol folyik olyan képzés, amiben szeretnénk részt venni,
akkor azt is vizsgáljuk meg, hogy azon szakmában, vagy azon a szakon igénybe
tudjuk-e venni az ingyenes képzést, vagy csak fizetős képzésbe tudunk
bekapcsolódni.
Ingyenes az első
szakképzettség és az első diploma megszerzése is. Problémát jelenthet azonban,
hogy bár jogosultak lennénk ingyenes oktatásra, azonban az általunk választott
oktatási intézmény, csak fizetős képzést indít azon a szakon. Ekkor két
lehetőségünk van. Keresünk egy másik intézményt, ahol az a képzés ingyenes
formában is működik, vagy vállaljuk a tandíjfizetést.
Célszerű alaposan
megvizsgálni mindkét megoldást. Használjuk a régi jól bevált módszert annak
érdekében, hogy lássuk az előnyöket és hátrányokat.
Vegyünk elő egy fehér lapot
és válasszuk két részre. Írjuk fel bal oldalra az egyik , jobb oldalra a másik
oktatási intézmény nevét. Alatta pontokba szedve soroljuk fel az előnyöket.
Mindegyik intézmény alá, a hozzá kapcsolódó előnyöket, majd fordítsuk meg a lapot
és ugyanígy a hátrányokat is soroljuk fel. Ne kapkodjuk el a dolgot, legyünk
körültekintőek, és igyekezzünk minden előnyt és hátrányt felsorolni. Ide
tartozik a dolog anyagi része is, de ezt külön is vizsgáljuk meg.
Ha biztosan minden előny és
hátrány meg van, akkor nézzük meg, hogy melyik intézménynél van több előny és
kevesebb hátrány felsorolva. Igyekezzünk azonos fajsúlyú előnyt és hátrányt is
számba venni.
Ha látható, melyik
intézményben folyó képzés lenne számunkra a legelőnyösebb, akkor külön
vizsgáljuk meg a dolog anyagi részét is.
Ha kell tandíjat fizetni,
akkor az a teljes képzés idejére mennyibe fog kerülni? Vegyük figyelembe a
vizsgadíjat, a tankönyvek árát és a várható egyéb kiadásokat is úgy, mint
utazási költség, esetleges szállásköltség (ami gyakran megoldható az oktatási
intézmény kollégiumában kedvező áron)…stb.
Összesítsük a várható kiadásokat.
Ezt követően látni fogjuk, hogy anyagi szempontból melyik intézmény lenne a legkedvezőbb
számunkra.
Ha az előnyök és hátrányok
összesítése alapján számunkra legkedvezőbb intézmény, és az anyagilag is a legjobb
kondíciókkal működő képzési forma egybe esik, akkor biztosan meg van a
megoldás.
Ha nem, akkor további
vizsgálat szükséges.
Vizsgáljuk meg, hogy gondot
jelent-e a családi költségvetés számára a tandíj megfizetése? Szakképzés esetén
általában egy összegben, vagy legfeljebb két három részletben kell fizetni a
tandíjat. A felsőoktatásban (ha fizetős képzésre kívánunk jelentkezni, akkor)
félévente kell tandíjat fizetni.
Ha családi kassza nem bírja
el ezt a plusz kiadást, akkor gondoljuk át a hitel, diákhitel kérdését.
Diákhitelt a felsőoktatásban
résztvevők vehetik igénybe. Ezt azonban alaposan gondoljuk át, mielőtt
belevágnánk. Bár nagyon könnyű hozzájutni ehhez a hitelhez, - gondoljuk végig,
hogy – ezt bizony kemény feltételekkel kell visszafizetni. A kamata talán
kedvezőbb, mint egy személyi hitel, azonban, hogy mennyi, ennek mindig
aktuálisan utána kell nézni.
Ha szakképzésben
gondolkodunk, akkor csak személyi kölcsönt tudunk igénybe venni, annak pedig a
lehető legkedvezőtlenebb a kamata.
Vizsgáljuk meg alaposan,
hogy esetleg ingyenes képzésbe nem tudnánk-e részt venni. Itt ugyanis csak (!) utiköltség,
esetleg szállásköltség, tankönyv költség merül fel, s ezt nem egy összegben
kell fizetni. Talán jobban elbírja egy családi költségvetés, és akkor nem
adósodunk el hosszabb időre.
Bár most főként a dolog anyagi részét vizsgáltuk, ennél azért sokkal
fontosabb, hogy mi a szívünk vágya, mit szeretnénk tanulni, hiszen ahogyan
Szent-Györgyi Albert megfogalmazta:
„Az iskola arra való,
hogy az ember megtanuljon
tanulni,
hogy felébredjen
tudásvágya,
megismerje a jól végzett
munka örömét,
megízlelje az alkotás
izgalmát,
megtanulja szeretni, amit
csinál,
és megtalálja azt a munkát,
amit szeretni fog.”