2016. március 25., péntek

Hatékony tanulás - egészséges életmód



Hetvenhét módszer a BBC összeállításában
(Némi kiegészítéssel)


Ha lehetne egy kívánsága, mit kérne az élettől, amit eddig nem kapott meg? Ha az önművelés és a tudás mellett döntene, íme hetvenhét módszer a gyorsabb, mélyebb és jobb tanulás érdekében. Bármi lehet a végcél: kedvezőbb állás, jobb fizetés, új hobbi, vagy csupán a tudás öröme.



A komoly tudás fejlett tanulási technikákat igényel. Egy átlagos felnőtt agyának csupán tíz százalékát használja, képzeljük csak el, mi mindenhez érthetnénk megfelelő elsajátítási módszerek segítségével. 

Összegyűjtöttünk hetvenhét tippet, amelyek segítségével enyhíthetjük tudásszomjunkat, javíthatjuk koncentrációs képességünket, sőt hatékonyabban és gyorsabban sajátíthatunk el új ismereteket. A BBC összeállításában mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt, legyen szó iskolásról, egyetemi hallgatóról, önképzőről, vagy csak egyszerűen olyanról, aki egyedül akar tanulni.


Forrás: HVG.hu


Egészségügyi kérdések. 


Hogyan étkezzünk?
Kerüljük a zsíros ételeket, álmossá tesz. Soha ne együk magunkat jóllakottá. Tanulás előtt legjobb a saláta, vagy valamilyen gyümölcs. A cukros üdítőket tartsuk magunktól távol. Tanulás közben észrevétlenül meg tudunk inni egy- két liter üdítőt, melynek kalória értéke hatalmas. Az édesítővel készült üdítők szintén nem javasoltak, hiszen az édesítő szerek túlzott fogyasztása hasmenést idézhet elő. Legjobb az ásványvíz. 
Szénhidrátra azonban szüksége van a szervezetnek. Az agyműködés serkentésére javasolt néhány kocka csokoládé. 
De csak óvatosan a mennyiséggel!


Tápláljuk gondolatainkat: reggelizzünk!
A legtöbben kihagyják a reggelit, azonban a kreativitás gyakran a kora reggeli órákban a legoptimálisabb. Álljon  a reggeli többféle összetevőből, pl.szénhidrát, gyümölcs, és némi fehérje hozzáadásával táplálhatjuk az agyunkat, a proteinhiány ugyanis gyakran fejfájást okoz.


Ebédeljünk könnyű ételeket. 
A zsíros, nehéz ennivalótól elálmosodik az ember. Bár a pihentető szunyókálás jót tesz, ezt célszerű akkor alkalmazni, ha kimerítő délelőtt van mögöttünk. Ilyenkor javasolt az ebéd utáni nem több, mint maximum 1 óra alvás. Ezzel teljesen fel tudunk frissülni. Az agy befogadóképesség ismét megújul. Könnyebb lesz az olvasott anyag befogadása.


Mozgassuk a lábainkat. 
A vérkeringés hiánya együtt jár a koncentráció hiányával. Ha sokáig egy helyben ülünk, legalább félóránként rázogassuk egy-két percig az egyik, majd a másik lábunkat. A tenyerünkkel erősen megcsapkodva a combot, a felső és alsó lábszárt, szintén fokozza a vérkeringést. 
Ez nem csak a véráramnak ad lökést, hanem fokozza az összpontosítást és az emlékezést is.


Észlelés-erősítés: Ginkgo biloba. 
Ezt a növényt Kínában, és más országokban már évszázadok óta alkalmazzák természetes táplálék-kiegészítőként. Állítólag patkányoknál visszafordítja a memóriaveszteséget. Ez egyes egészségügyi szakemberek által javasolt olyan vegyületeket tartalmaz, amely mellék- és mérgező hatás nélkül hat a kognitív funkciókra és növeli a memória befogadóképességét. 

Csökkentsük a stresszt, ezáltal a depressziót is. A ránk nehezedő nyomás és a lehangoltság csökkentheti az információkra való emlékezés képességét, így akadályozza a tanulást. Olykor a depresszió távol tartásához elegendő csupán kellő mennyiségű napfényt és egészséges élelmiszereket biztosítani.

Egyensúlyi kérdések

Aludjunk rá egyet. 
Maxwell Maltz Pszichokibernetika című könyvében olyan emberről ír, akit busásan fizettek azért, hogy újabb és újabb ötletekkel álljon elő. A férfi mindig magára csukta az ajtót, elhúzta a függönyöket, lekapcsolta a villanyt. Az aktuális feladatra koncentrált, majd egy rövidet szundított a kanapén. Mikor felébredt, általában megoldotta a problémát. Érdemes kipróbálni.

Tartsunk szünetet. 
Amikor hosszú ideje ülünk egy helyben, és próbálunk a tanulásra koncentrálni, egyfajta nyomás nehezedik ránk. Ezt úgy csökkenthetjük, hogy tanuláskor óránként 5-15 perces szüneteket iktatunk be. Ennek eredményeként jóval hatékonyabb lehet a tanulás, mint folyamatos olvasással, magolással. 

A szünetek során az agy nem csak pihen, hanem elég időt kap ahhoz, hogy az információkat magába szívja. Ha nagyon professzionálisak akarunk lenni, osszuk a tanulási időt 90 perces ciklusokra, ennek részeként tartsunk minden periódusban 20 perces szünetet, amikor alaposan relaxálhatunk.

Sétáljunk. 

 
Helyzetünk megváltoztatásával oldhatjuk a feszültséget, ezáltal pedig szabadjára engedhetjük kreativitásunkat. Egy rövid séta a szomszéd ház körül biztosan jótékony hatású lehet.

Változtassunk érdeklődésünkön. 
Gyakran nincs elég idő a hosszú szünetekre. Ha így áll a helyzet, módosítsuk összpontosításunk tárgyát; váltogasunk műszaki és nem-műszaki témák között.
Merüljünk el a részletekben! 

folyt.köv.

2016. március 4., péntek

Életem végéig tanuljak?



   Ha sikeres szeretnél lenni, akkor igen.

 
Yale Egyetem Ritka könyvek és kéziratok könyvtára

Azért kell mindig és folyamatosan tanulni, mert a világ roham léptekben változik. Különösen igaz ez az informatikára, az információs technológiára, és minden másra, ami ehhez kapcsolódik. És mi nem kapcsolódik ehhez? Fejlődnek és változnak egyes szakmák. Vannak, amelyek teljesen megújulnak, vannak olyanok is amelyek teljesen eltűnnek. Vagy a gépesítés, az automatizálás miatt, vagy csak azért, mert túlhaladta az idő.

A Te szakmád milyen? Vizsgáld meg alaposan. Fejlődik? A céged növekszik? Neked milyen lehetőségeid vannak a munkahelyeden az előre lépésre?
 
Egyetemi könyvtár New York

A tudás hatalom. És ez nem csak szólam, ez tényleg így van. A tudás – bármilyen szakmád is van – magabiztosságot ad, bátorrá tesz szakmai területen, és ezzel együtt a magánéletedben is.
Az a személy, aki a saját munkaterületén mindent, vagy majdnem mindent tud, az az ember megkerülhetetlenné válik. Hozzá fordulnak tanácsért a munkatársak (és ezt persze a főnök is észreveszi), majd egyre többször a felettese is kikéri a tanácsát szakmai kérdésekben. Amikor pedig egy fontosabb állás betöltése kerül szóba, akkor biztosan arra a személyre fognak gondolni, aki szakmailag az egyik legkiválóbb.

Persze a tudás mellé még sok más tulajdonságnak is társulni kell. Nemcsak okosnak kell lenni, de szorgalmasnak, segítőkésznek és jó kollégának is ahhoz, hogy a ranglétrán feljebb kerülhessünk. Mindezen tulajdonságok közül azonban a legfontosabb a tudás.

A mindig tanulni nem azt jelenti, hogy állandóan jelen kell lenni az állami oktatási rendszerben. Jelentheti ez azt is, hogy tanfolyamokra, továbbképzésekre, szemináriumokra járunk, és persze azt is, hogy saját magunk képezzük magunkat.
Használjuk ki az internet nyújtotta lehetőségeket, arra azonban vigyázzunk, hogy ne hagyatkozzunk csak az internetre. Az ott leírtak hitelességét mindig ellenőrizzük le. 

Menjünk könyvtárba, ahol nagyon sok hasznos könyvet találunk akár a szakmánkkal kapcsolatban, akár más, bennünket érdeklő témával kapcsolatba. Ez még pénzbe se kerül.

 Nézegessük az interneten a könyvesboltok, könyvkiadók ajánlatait az újonnan megjelent könyvekről. Jellemzően nem olcsóak a szakkönyvek, de nézzük csak meg, hogy mennyi tudást, hasznos információt tudunk belőle elsajátítani. Ráadásul még olcsóbb is, mint egy tanfolyam. Bár nem tud minden tanfolyamot helyettesíteni. Előnye még az is, hogy ami nyomtatásban jelenik meg, az már valószínűleg hiteles is, hiszen a szerző a nevét adta hozzá. Nyilvánosságra is hozta. Ha nincsenek meg a könyvben leírt információkat alátámasztó tények, akkor a szakma rövid úton úgy is megcáfolja, ez pedig gyorsan nyilvánosságra is kerül.

Tehát ez is tanulás, mondjuk inkább önképzés.
Nálunk Magyarországon még fontos, hogy az oktatási rendszer keretein belül szerezzünk végzettséget. Vannak azonban országok, ahol már lehetőség van arra is, hogy önképzés keretében, autodidakta (jelentése: önművelő, önmagát oktató ember, tanító nélkül, csakis saját erőből megszerzett tudású) módon szerezz tudást. Ezekben az említett országokban van arra lehetőség, hogy a szakmához megfelelő tudást bárki megszerezze, majd egy megfelelő szervnél szakmai vizsgára jelentkezzen. Ott egy elméleti és gyakorlati szakemberekből álló vizsgabizottság előtt levizsgázva komoly szakképesítést szerezzen.

Hallottam olyan esetről, ahol egy eredetileg könyvtáros személy elhatározta, hogy hajóskapitányi végzettséget szerez. Összegyűjtötte a szakmával kapcsolatos könyveket, amelyeket aztán alaposan áttanulmányozott, megtanult, majd jelentkezett egy hajóra matróznak. Egy év alatt megtanulta a hajóskapitányi szakma elméleti és gyakorlati részét is, majd egy speciális vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett. Néhány év múltán egy nagy tengerjáró hajó kapitánya lett.

Lehet így is tanulni. Nálunk még nem, de az információs technika fejlődésével előbb-utóbb ez is lehetségessé válik.
Most is van azonban mód arra, hogy önállóan tanuljunk és képezzük magunkat.
Ne gondoljunk a tanulásra úgy, mint egy kötelességre. Ennek rossz utóíze van. A kötelesség teljesítése az mindig, vagy majdnem mindig nehézkes.

Miért vagyon én köteles tanulni?
Nem vagy köteles tanulni, vagy inkább mondjuk úgy, hogy képezni magadat. Ez a szó sokkal jobban is hangzik. 
Tehát akkor képezzük magunkat. Tegyük ezt azért, hogy az önbecsülésünk növekedjék, elnyerjük más emberek, főként a munkatársaink és a főnökünk, és persze a környezetünk tiszteletét.




Magabiztosabbak leszünk, és sokkal jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben akkor, ha megbecsülésben lesz részünk, ha jó beosztásban, jó fizetésért dolgozhatunk a munkahelyünkön.
Akkor még nem beszéltünk a családról. Kivívhatjuk az elismerésüket egyrészt a tudásunkkal, másrészt azzal, hogy sokkal jobb körülményeket tudunk teremteni számukra.

Még egy fontos kifogás, amely gyakran elhangzik: Én már régen jártam iskolába, akkor sem voltam jó tanuló. Hogyan tudnék most, család mellett tanulni?
Mindenre van megoldás, mindent meg lehet tanulni, csak el kell szánni magunkat.

Szeretnél a témáról sokkal több információt megtudni? Szívesen olvasnál arról, hogy mikor, miért, milyen körülmények között, és hogyan is tudnál legkönnyebben, leghatékonyabban tanulni, akkor kattints ide és mi segítünk neked a kérdések megválaszolásában.











2016. február 29., hétfő

Miért tanuljak 40 felett?

Most nézzük meg az előző blogbejegyzésben felsorolt 10 kérdést, amelyekre őszinte válaszokat kellene adnunk. 
Magunk miatt!

1. Miért akarok tanulni? Mi a célom a tanulással? 

Ha már megfogalmazódott benned a kérdés, hogy "Mit tanuljak 40 felett?" vagy "Miért tanuljak 40 felett?", akkor Te is érzed, hogy valami nincs rendben az életeddel. Lehet, hogy már eleged van a jelenlegi munkádból, szeretnél váltani, vagy szereted ugyan a munkádat, de szeretnél feljebb kerülni a munkahelyi ranglétrán. Lehet az is, hogy pillanatnyilag nincs munkád. Lehet, hogy van egy álmod, amit szeretnél elérni, de jelen körülmények között erre nincs reális esély.

Bármi is legyen az ok, egy biztos, hogy a tanulásban látod az előrelépés lehetőségét. Szeretnél egy jobb munkát, egy jobb munkahelyet, több fizetést, több elismerést és szeretnél....

A tanulás az a lehetőség, amelyet, ha kihasználsz, megvalósíthatod a céljaidat.
  

2. Mit szeretnék tanulni?  

Vannak, akiknek határozott elképzelésük van erről, mert jelen szakmájukban szeretnének magasabb  végzettséget. Vannak olyan személyek akiknek halvány fogalmuk sincs arról, hogy mit is kellene tanulni.
Nos hát, nekik azt javaslom, hogy rögtön ugorjanak a 3. kérdésre.

3. Mihez van kedvem?  

Neked mihez van kedved?
Szárnyaljanak a gondolataid. Még bármi lehet belőled. Ha 40 éves vagy, még nincsenek korlátaid. Írd fel egy papírlapra azokat a szakmákat, amelyek érdekelnek. 
Bátran. 
Ne tartson vissza semmi. Bármit is mondtak a szüleid, tanáraid, ismerőseid a képességeidről, Te ne foglalkozz vele. Ha akarod, bármit meg tudsz tanulni.
Valószínűleg nincs problémád az elmebeli képességeiddel, hiszen az általad feltett első kérdés ezt igazolja.

Tehát az agyaddal nincs baj.

Mi a helyzet a szorgalmaddal, a kitartásoddal?

Ott is minden rendben van? Ha igen, akkor ne állíts magad elé korlátokat. Nagyon gyakran a szorgalmas emberek többre mennek az életben, mint az úgynevezett tehetségesek, ha a tehetségükkel nem párosul szorgalom.
Persze azt is célszerű megvizsgálni, hogy

 

4. Mihez van tehetségem?  

Ha bármiben is tehetséges vagy, akkor azt a tehetséget ne pazarold el. Ha valamihez különleges képességed van, akkor azt feltétlenül ki kell használni. Megjegyzem, hogy nem láttam még olyan  embert, aki nem szerette csinálni azt, amihez volt
tehetsége. Hiszen, ha valami jól megy, az ösztönzőleg hat az emberre. Vannak sikerélményei, amelyek inspirálják arra, hogy azzal foglalkozzon, amihez az átlagnál sokkal jobban ért.

Tehát, ha valamiben tehetséges vagy, sokkal nagyobbak a lehetőségeid az átlagnál, ezért érdemes magadat ezen a területen továbbképezni. Ebből várhatóan a későbbiekben tudsz majd profitálni. Ez még akkor is igaz lehet, ha Te magadról azt gondolod, hogy a költészetben vagy tehetséges.


5. Mire van szükségem?   

Lehet, hogy tanulnod kell, de az is lehet, hogy a munkahelyi szorgalmaddal, pontosságoddal van a gond. Azon kellene változtatni. Vizsgáld meg ezt a kérdést alaposan. Lehetséges, hogy a magatartásod, a hozzáállásod, a munkahelyi viselkedésed az akadálya az előrelépésnek.

Ha neked kell változni, de ez egyedül nem megy, erre is vannak megfelelő intézmények, személyek, akik tudnak ebben segíteni.

Vizsgáld meg, hogy tanulásra, személyiségváltozásra, munkahely változtatásra, vagy egyéb dologra van-e szükséged? Bármi is az, tedd meg az első lépéseket a szükségleteid betöltése irányába.


6. Mi az, amit szeretek csinálni? Mi a hobbim? 

7. Mire irányul az érdeklődési köröm?


Jó esetben az a hobbid, amit szeretsz csinálni, ez érdekel, és ehhez is értesz legjobban. Ehhez van tehetséged.

De Te azt mondod, hogy nincs hobbid, hogy nincs semmi, amit szeretsz csinálni?
Akkor keress magadnak olyan elfoglaltságot, amit örömmel csinálsz. Ha valamiről kiderül, hogy mégsem okoz örömet a művelése, akkor bátran módosíts addig, amíg meg nem találod azt a területet, ahol kiegyensúlyozottnak, tehetségesnek érzed magad. Azt a bizonyos dolgot örömmel végezd.

8. Mihez van alapképzettségem?   

Akár az első helyre is tehetnénk ezt a kérdést, mert a logika azt diktálja, hogy erre alapozz. 

De mégse.

Lehet, hogy az alapképzettséged - anno régen - nem a Te elképzelésed szerinti szakmában szerezted. Lehet, hogy a szüleid valamelyikének beteljesületlen álmát valósítottad meg. Most felnőtt fejjel már szabadon dönthetsz. Ha az alapképzettséged az előző 7 kérdésre adott válaszaiddal összhangban van akkor a továbbtanulásnál igazodj ehhez. Ha nem, akkor nézz körül a környezetedben, az interneten. Újra vizsgáld meg a 2-5. kérdéseket, az arra adott válaszaidat.

Azok függvényében dönts a kérdésről. 

Ha ennél konkrétabb segítségre van szükséged, akkor ebben a könyvben megtalálod a válaszokat. 

 

2016. február 26., péntek

Mit érdemes tanulni 40 felett? II.rész


Bármit tanulhatsz, amit csak szeretnél. 

Ma olyan korban élünk, hogy a tanulás lehetősége kevés kivételtől eltekintve, szinte mindenkinek megadatik. Különösen ha most a 40 évesekről beszélünk. 



Az előző blogbejegyzésben már írtam arról, hogy mennyire értékes is ez a korosztály, és hogy mennyire nem értékelik ezt a munkáltatók.

Akár csak egy fél évszázaddal megyünk is vissza az időben, a 60-as években is még az határozta meg egy ember életpályáját, hogy 14-24 éves korában milyen szakmát tanult. Ma viszont gyakran szükségszerű a váltás. Ezt az oktatási intézmények is felismerték. Újabb és újabb képzési formákat indítottak, újabb és újabb szakmákban, megtartva azokat a szakokat, amelyek ma is időszerűek, szükség van rájuk a munkaerő piacon.

Tehát a lehetőség adott. Csak élni kell vele.

„Akárki, aki abbahagyja a tanulást, öreg, legyen bár 20 vagy 80 éves. Akárki, aki folyamatosan tanul, fiatal marad. Az élet legnagyobb dolga az, hogy az eszedet fiatalon tartsd.” (Henry Ford)


Bár ez a fenti idézet nem ma hangzott el, aktualitásából semmit nem veszített. Henry Ford saját tapasztalatból is tudta, mennyire fontos az élethosszig tartó tanulás.

Az Európai Bizottság 2000 novemberében fogalmazta meg az élethosszig tartó tanulással (Lifelong Learning) kapcsolatos memorandumot.  
Ez a vitaanyag kimondta, hogy az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a tudástársadalom létrehozásában, és hozzájárul ahhoz, hogy mindenki egyenlő mértékben részesüljön a tudástársadalom társadalmi és gazdasági előnyeiből.
Ezt az anyagot változtatás nélkül elfogadta az Európai Parlament, köztük Magyarország is. Az ennek megvalósulását célzó stratégiát a kormány 2005-ben elfogadta.

Számunkra miért lényeges ez?
Mert ebből az anyagból egyértelművé vált, hogy minden európai állampolgárnak, - köztük a magyarnak is -, joga van a tanuláshoz.

Nekünk, magyaroknak jogunk van az általános iskolai és a középiskolai képzésben ingyenesen részt vennünk, továbbá az első szakképesítés megszerzése, valamint az első diploma megszerzése is ingyenes.

Ettől kezdve, csak azt az intézményt kell megkeresni, ahol az általunk választott szakmát, szakot államilag támogatott formában is indítják. Ha megfelelő  ingyenes képzést nem találnánk, akkor jöhet szóba az önköltség térítéses képzés.

A döntés a miénk!

Ezeket a kérdéseket egyenként célszerű megvizsgálni. Őszintén, saját magunknak. 
 
Miért akarok tanulni? Mi a célom a tanulással?
Mit szeretnék tanulni? 
Mihez van kedvem? 
Mihez van tehetségem? 
Mire van szükségem?
Mi az, amit szeretek csinálni? Mi a hobbim?
Mihez van alapképzettségem?
Mire irányul az érdeklődési köröm?

Kezdjük a céllal, mert minden innen indul ki. Világos, hogy van valamilyen elképzelésünk a jövőnkkel kapcsolatban, ezért fogalmazódott meg bennünk a tanulás, mint lehetőség. Továbbá az, hogy mit érdemes tanulni 40 felett.

Ha van középiskolai végzettségünk, érettségink, akkor elsősorban gondolkodjunk felsőfokú oktatásban. 

Miért?

Ha már rendelkezünk egy szakmával, akkor erre egy magasabb szintű ráképzés, - amely esetleg 2 évig is eltarthat - nem hoz annyi eredményt, sem a karrier, sem a fizetés szempontjából, mint egy diploma.

Amit fontolóra kell venni, az a diploma megszerzéséhez elengedhetetlen nyelvvizsga.
A legtöbb ember itt vérzik el.
Végigjárja a főiskola, egyetem évfolyamait, teljesíti a vizsgákat, megírja a szakdolgozatát, majd ezt megvédi, sikeres államvizsgát tesz, csak éppen a diplomát nem tudja kézbe venni, mert nincs államilag elismert nyelvvizsgája.
Ha tehát a diploma megszerzése a cél, kalkuláljunk a nyelvtanulás fontosságával is, hiszen enélkül nem ér semmit három év megfeszített munkája.

Ha a célunk elég nagy, akkor biztosan 40 évesen is belevágunk.
Ki, és mi tarthat vissza?
Felnőtt emberek vagyunk önálló akarattal. Csak rajtunk múlik.

Ha nem vagyunk magunkban teljesen biztosak, félünk attól, hogy újra iskolapadba üljünk, félünk a nyelvtanulástól, akkor próbálkozzunk felsőfokú szakmai képzéssel. Két év, amely alatt újra megtanulhatunk tanulni, és utána belevághatunk egy főiskolai vagy egyetemi képzésbe.

Ezzel a gondolattal játszva, vizsgáljuk meg, hogy egy bizonyos felsőfokú szakképzettséget hol tudnánk a legkönnyebben megszerezni? Ha indít ilyen képzést a közelünkben lévő főiskola, vagy egyetem, akkor mindenképpen ide jelentkezzünk. Ugyanis, ha itt teljesítjük a tantárgyi követelményeket, s később ugyanitt kezdenénk, egy esetleg a szakképzettségre épülő diplomát adó képzésbe, akkor a már teljesített tantárgyainkat beszámítanák. Ezekből nem kellene újra vizsgázni.

Ha csak gimnáziumi érettségink van, akkor is javaslom a diploma megcélzását. A fentiekben leírtak miatt.

Ezután tüzetesen vizsgáljuk meg a fenti 10 kérdést egyenként, alaposan és őszintén válaszoljunk rájuk. 

2016. február 25., csütörtök

Mit tanuljak 40 felett?

Érdemes egyáltalán 40 év felett tanulni?
 
Lehet izgalmas a tanulás.



Nagyon is érdemes? Miért? Azért, mert az emberek többsége - legyen szó nőről, vagy férfiról - 40 évesen még igen csak messze van a nyugdíjtól. Nem mindegy, hogy az elkövetkező 20-25 évet, hol és milyen körülmények között kell majd napi 8-9 órában eltölteni. A másik fontos szempont pedig amiért érdemes tanulni az az, hogy az emberek ebben a korban vannak a legjobb teljesítőképességekkel megáldva.

Negyven évesen az ember már megteremtette az egzisztenciáját. Nincsenek lakás gondjai. (Legfeljebb hitel visszafizetés terhe nyomasztja). Ha voltak gyermekei, azokat már útjukra bocsájtotta, vagy legalábbis nincs már szükségük folyamatos szülői felügyeletre. Megtanulta - többségük -, hogy mi is az a munka, mit vár el a munkahely. Teljes erőbedobással tud koncentrálni a feladataira.
Valójában lehet a leghatékonyabb  munkaerő. 

Sajnos ezt nálunk Magyarországon a munkáltatók nem értékelik kellő mértékben. Szívesen cserélik le a 40-eseket fiatalabb munkavállalókra, csupán azért, hogy kevesebbet kelljen nekik fizetni a minimálbérből. Nyugaton egy munkáltató tudja, hogy a középkorosztály a legjobban terhelhető, megbízható munkavállaló.

Tehát még  legalább 20 év. Kellene már váltani. Ha bele untál már az eddigi munkádba, nem becsülnek meg a munkahelyeden, netán elbocsájtottak, itt az idő arra, hogy kezdj magaddal valamit. Lehet, hogy most van az utolsó alkalom (bár ezt kétlem!), arra, hogy pályát módosíts.

Olyan korban élünk, amikor minden olyan gyorsan változik, hogy ez tanulás nélkül követhetetlen.
 
Tanulás nélkül nem tudsz előrébb jutni!


Én személy szerint átlagban 7 évente váltottam munkahelyet. Nem mondom, hogy pályát módosítottam (40 éven keresztül pénzügyi területen dolgoztam), de 7 évente a pénzügy különböző területein próbáltam ki magam. Ez nem volt tudatos, előre eltervezett dolog. Átlag 7 évente jutottam el odáig, hogy kezdtem a munkámat rutinból végezni. Hogy ez milyen nagy baj, akkor döbbentem rá, amikor a munkából hazatérve, vacsora főzés közben azon kezdtem gondolkodni, hogy egy bizonyos feladatot elvégeztem-e vagy sem? Ugyanis rendszeresen visszatérő feladataim egy része gyakran nem igényelt különösebb gondolkodást. Egy jó részét már megszokott módon, rutinból is el tudtam látni. Ennek a veszélye az volt, hogy nem voltam biztos benne, hogy egyáltalán elvégeztem-e a feladatot. Ilyenkor mindig tudtam, itt a váltás ideje.

Könnyű dolgom volt, mert folyamatosan tanultam, képeztem magam minden munkahelyemen, így az újabb és újabb munkahelyeken egyre képzettebb voltam, ezért egyre magasabb pozíciókba kerülhettem. A főiskolát jóval 40 éves korom fölött végeztem el. És, hogy mennyire volt ez könnyű vagy nehéz, csak azt tudom válaszolni, hogy kiváló eredmény került a diplomámba.

A magam részéről mindig élveztem a tanulást. Izgatottá tettek az új ismeretek, amelyeket hasznosítani tudtam a munkám során. 

A hét éves ciklusokat, csak a legutóbbi munkahelyemen eltöltött idő írta felül. Több, mint egy évtizede sikerült  olyan munkahelyet találnom, amely nem volt unalmas, a feladatokat nem lehetett rutinból végezni, mert azok folyamatosan változtak, mégis érdekesek, izgalmasak voltak.(Színház, pénzügyi vezetői munkakör.)

Tudom, hogy ilyen munkahelyet nem könnyű találni. Nekem is csak azért sikerült, mert sokoldalúan képzett szakembernek számítottam, sok tapasztalattal, vezetői gyakorlattal. 

A saját példámat azért mondtam el, hogy lásd, van értelme, hosszú távú haszna a tanulásnak 40 év felett is.


Ha félsz a tanulástól javaslom, hogy keresd fel ezt az oldalt: http://tanulasfelnottkent.hu/
Hasznos tanácsokat találsz ezen a honlapon.

Holnap arról írok, hogyan lehet eldönteni, hogy mit is tanuljunk 40 felett.