2016. február 4., csütörtök

Miért késlekedsz?

Még nem döntötted el, hogy elégedett vagy-e az életeddel, avagy sem? 
Jó Neked ez az állapot, amiben vagy? Esetleg szeretnél változtatni?
Ha elégedett lennél, akkor ne is olvasd tovább ezt a bejegyzést, mert nem Neked szól.

Te azonban, aki úgy gondolod, hogy valami nincs rendben az életedben. Ha elégedetlen vagy az életkörülményeiddel, a munkáddal, a kapcsolataiddal, Te feltétlenül olvasd el, mert Neked szól!
Mi lehet a gond? Miért nem érzed jól magad?
A legtöbb ember elég hamar eljut odáig, hogy a fentieket megállapítsa, sőt már arra is rájön, hogy változtatni kellene az életén, mert a csodában hiába bízik. A csoda nem jön el.

A gondolkodás itt többnyire meg is reked, miután láthatóvá válik, hogy az embernek magának kell változtatnia, sőt megváltoznia ahhoz, hogy a körülményei is megváltozzanak.
Nagy hibánk nekünk embereknek, hogy mindig a környezetünkben lévő emberektől várjuk el azt, hogy megváltozzanak. Ha ők megváltoznak, akkor majd mi is.
A dolgok azonban nem így működnek.

A változtatás soha nem egyszerű. Nem megy simán, sőt néha kifejezetten fájdalmas, és mindig küzdelmekkel jár. 
Ennek ismeretében kell eldönteni, hogy a változtatást magunkon kezdjük el.
Kicsi, apró lépésekkel.

Változtatni kell a magatartásunkon, a dolgokhoz való hozzáállásunkon, szokásainkon.
Vizsgáljuk meg saját magunkat. Csak úgy kívülről, mintha valaki más szemlélne bennünket kívülről.

Milyen a magatartásunk? Udvariasak vagyunk? Előzékenyek? Segítőkészek? Jó szándékúak?  Milyen a beszédmódunk? Halk szavúak vagyunk, vagy harsányak? Veszekedősek, vagy inkább engedékenyek?

Csupa, csupa olyan kérdés, amelyeket csak saját magunknak válaszoljunk meg, de őszintén. 
Az is nagy segítség lehet, ha egy papírlap bal oldalára felírjuk a szerintünk jó tulajdonságainkat, a jobb oldalára pedig a rossz tulajdonságainkat. Nézzük meg melyik több.
De kérlek Téged, hogy légy őszinte, legalább saját magadhoz! Nem kell másoknak bevallanod, hogy mire jöttél rá, hogy mennyi tulajdonságodon kellene változtatni. Elég az, ha magadban tisztába teszed a dolgokat.

Van néhány rossz tulajdonságod?
Nézd meg közülük, hogy melyik az, amelyik a legtöbb problémát, konfliktust idézi elő a családodban és a munkahelyeden. Ha meg van, akkor gondold végig, hogy ezen hogyan lehetne változtatni?

Nagyon nagy kritikus vagy? "Ami a szívemen, az a számon" elvet vallod? Akkor az a rossz hírem van, hogy ezen sürgősen változtatnod kell. A legtöbb problémát azzal okozunk másoknak és saját magunknak is, ha feleslegesen beszélünk, ha másokat kritizálunk, ha pletykálkodunk, intrikálunk, mások magánéletében vájkálunk.

A változtatást itt kell elkezdeni. 
Készüljünk fel rá, hogy nem lesz könnyű.

Először csak azt próbáljuk megtanulni, hogy bármilyen információ birtokába is kerülünk, legalább 20-ig számoljunk el mielőtt megszólalnánk.
Húsz másodperc többnyire elegendő ahhoz, hogy magunkban megemésszük az információt és eldöntsük azt, hogy kell-e erre nekünk reagálni.
Az esetek 80-90 %-ban nem kell! Nem élet-halál kérdése. Nélkülünk, a véleményünk nélkül is meg fog oldódni az a probléma.

Abban a 10-20 %-ban, amikor úgy érezzük, hogy meg kell szólalnunk, akkor igyekezzünk a kérdéshez maximális jóindulattal hozzáállni, és a lehető legrövidebb formában kifejteni a véleményünket.

Van egy nagyon jó magyar közmondás.

Ezt pedig felejtsd el!


 "Ne szólj szám, nem fáj fejem!"  






És ez a közmondás igaz! Próbáld csak ki.

Nem javaslom, hogy egyszerre több, általad vélt rossz tulajdonságodon egyszerre akarj változtatni, mert nem fog menni.
Ha azonban egyenként igyekszel, a fentiekben leírtak szerint, vagy ahhoz hasonlóan eljárni, néhány hét alatt már rögzül benned ez az újfajta hozzáállás.

Ezután következhet a következő rossz tulajdonság leküzdése...

Figyelj arra, hogy a változtatás ne csak a munkahelyeden, de a családodban is megtörténjen. Azt se feledd, hogy először Neked, magadnak kell megváltozni ahhoz, hogy a környezeted megváltozzon.

Ha leküzdöttél minden rossz tulajdonságot, észre fogod venni, hogy családtagjaid, munkatársaid is szép lassan - a Te hatásodra - szintén meg fognak változni. Nem biztos, hogy mindenki úgy, ahogyan Te szeretnéd, de a változás egyértelmű lesz.
(Ismételten óva intelek attól, hogy a változást először a környezetedtől várd, mert szinte biztos, hogy soha nem következik be.)

Ha a rossz tulajdonságaid megváltoztattad, a környezetedben lévő emberek is változtak, de Te még mindig nem érzed, hogy elégedett lennél, akkor tovább kell kutakodni.

Minek kellene még megváltoznia ahhoz, hogy Te jobban érezd magad a bőrödben?

Erről a következő bejegyzésben...

De ne késlekedj! Kezdd el a változtatást saját magadon!

2016. február 3., szerda

Miért kell külön foglalkozni a felnőttek tanulásával?

Gyakran felvetődik a kérdés: miért kell másként viszonyulni egy tanuló felnőtthöz, mint egy tanuló ifjúhoz?



Az életkori sajátosságaik, a mindennapi élethelyzetük, a munkahelyi, családi kötelezettségeik mássága miatt.


A tanulásban, különösen a felsőoktatásban az a legfontosabb, hogy a felnőtt tanulók megértsék és átlássák a tananyagot, keressék benne az összefüggéseket, és próbálják kapcsolatba hozni a tapasztalataikkal is. Lényeges továbbá, hogy a tanulásukat próbálják megszervezni, az idejüket jól beosztani, helyes tanulási technikákat elsajátítani.

Ellenben egy iskoláskorú diákra (18-24 évesig)a fenti megállapítások nem teljesen így  jellemzők. 
Számukra is fontos, hogy megértsék és átlássák az anyagot, keressék benne az összefüggéseket. Kapcsolatba azonban nem tudják hozni saját tapasztalataikkal, hiszen nincsenek még munkahelyi, "nagybetűs" életbeli tapasztalataik.
Továbbá nem különösebben okoz gondot számukra a tanulás megszervezése, a helyes időbeosztás.

Miért? 

Azért, mert egyetlen és fontos feladatuk a tanulás. Nem kell az idejükbe beilleszteni 8-9 óra munkavégzést a munkahelyen, a család, gyerekek ellátásával kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb családi teendőket. Csak és kizárólag a tanulásra, a konkrét tanulmányi eredmény elérésére kell koncentrálniuk.


A felnőtt tanulónak a fentiekben felsoroltakkal meg kell küzdeni. Kevesebb időt töltenek az oktatási intézményben, ezáltal sokkal kevesebb információ jut el hozzájuk.  Saját tapasztalataik azonban átsegíthetik bizonyos nehézségeken, különösen akkor, ha az alapszakmájukra képeznek rá. Tehát rendelkeznek bizonyos szakmai elméleti és főleg gyakorlati ismeretekkel, és az elméleti ismereteiket próbálják magasabb szinten elsajátítani.

Míg egy fiatal lendületben van a tanulás területén, jó esetben 6-7 éves kora óta folyamatosan tanul, addig egy felnőtt több éves, vagy több évtizedes kihagyás után kezdi el ismét képezni magát. Elfelejtődnek már a tanulással kapcsolatos módszerek, technikák, de az is lehet, hogy az idő haladta túl őket. A memória sem a régi. Mindent újra kell kezdeni, egy sokkal terheltebb élettel.

Nem szeretném el bagatelizálni  a fiatalok tanulásával kapcsolatos problémákat, de látható, hogy felnőttkorban hatványozódnak a gondok.

Ezért másként kell viszonyulni egy családos, dolgozó tanulóhoz, mint egy nappali tagozatos diákhoz.
Több megértésre van szüksége az előbbi csoportnak. Vonatkozhat ez a hiányzásra, késésre, bizonyos anyagok megértésére, vagy meg nem értésére.
Nem vonatkozhat azonban a vizsgán való különleges bánásmódra.
A vizsgán az egységes bánásmód elvének kell érvényesülni. Ehhez láthatóan több erőfeszítésre van szüksége a felnőttnek. Ha azonban meg kap minden segítséget a tanártól, ha jól össze tud dolgozni az évfolyam - vagy csoporttársaival, akkor könnyebben tudja venni az akadályokat. 

Célszerű lehet még külső segítségért folyamodni akkor, ha nem teljesen vagyunk biztosak abban, hogy mit tanuljunk, miként tanuljunk, milyen módszerekkel, milyen körülmények között tanuljunk.


Ehhez nyújthat segítséget a


Változtass az életeden! Kezdj el tanulni!

című könyv, amelyben választ kaphat az olvasó a fentiekben felsorolt kérdésekre. Sok gyakorlati tanács olvasható az egyes tantárgyak elsajátításának módszereiről, továbbá néhány motiváló, tanulásra ösztönző igaz történetet is tartalmaz ez a hasznos könyv.

Ha többet szeretnél megtudni róla akkor látogass el erre az oldalra: http://tanulasfelnottkent.hu/