Miért hasznos a csoportos tanulás?

Miért hasznos a csoportos tanulás?

Általános felfogás szerint az ismeretszerzés normális körülmények között egyéni munkát igényel. Bizonyos határok között ez így is van. Azonban az ismeretek elmélyítéséhez nagy segítséget jelent a csoportos témafeldolgozás, vagy a már megtanult anyag összefoglaló elmélyítése.

  A csoportmunka legegyszerűbb és ezért leginkább elterjedt formája nem új ismeret megszerzésére irányul, és nem is az új ismeretek alkalmazását célozza, hanem egyszerűen azt próbálja előhozni a tanulókból, amit már eleve tudnak. 

A csoportos tanulásnak két formája létezik.

Az egyik, amikor a tanórán, csoportos munkában kell feldolgozni egy anyagot, ill. elvégezni egy feladatot, a másik forma, amikor az otthoni önálló tanulást ötvözzük a csoportos munkával, ill. otthon dolgozunk fel akár egy önálló projektfeladatot (mai szóhasználatunkban egy tervet és annak megvalósítását jelenti).

Nézzük először, hogy melyek is a csoportmunka előnyei a csoporttagokra nézve:

• jelentős személyiségformáló
• értékrend alakító hatás
• együtt gondolkodás
• alkalmazkodás
• összefogás
• érvelés – meggyőzés
• inspiráció
• válaszelemek összeadódása
• egyik ötlet szüli a másikat
• a másik tiszteletben tartása, az eltérő gondolkodás elfogadása
• az összetartozás élményének személyes megtapasztalása

Lássuk ezeket az elemeket egyenként.

Jelentős személyiségformáló hatás: a csoporttagok beszéde, viselkedése, tanuláshoz, adott tananyaghoz való viszonya hatással van a csoport többi tagjára. A lelkesedés, a tudásszomj, a feladat elvégzéséhez való viszonyulás ösztönző, cselekvésre késztető lehet.

Értékrend alakító hatás: az együtt gondolkodás, az információ csere, több személy együttes kommunikációja segít a saját értékrendünk kialakításába, a fontossági sorrend felépítésében.

Együtt gondolkodás: mely látókörünk bővülést, ismereteink kiszélesedését hozhatja magával. Ha a csoporttagok kifejtik a témával kapcsolatos gondolataikat, érzéseiket, tapasztalataikat, ez számunkra, és a csoport tagjai számára is új ismeretek megszerzését jelenti. A témához kapcsolódó egyéb ismeretek, tapasztalatok egymással történő megosztása látókörünk bővülését eredményezi.

Alkalmazkodás: az együtt tanulás során megtanulunk egymáshoz alkalmazkodni, türelmesnek lenni, kivárni a sorunkat. Tudnunk kell türelmesnek lenni, még akkor is, ha láthatóan egy-egy okfejtés nem jár új információszerzéssel. Későbbiekben ezt az alkalmazkodó képességet hasznosítani tudjuk a munkahelyünkön, vagy a családunk körében.

Összefogás: együtt munkálkodás. Amit én nem tudok, azt tudja a csoport másik, vagy harmadik tagja. Sőt lehet, hogy nálam sokkal alaposabban sajátította el az ismereteit. Együtt 4-5 fő tudása összeadódik. Bár nem ötszörösére növekszik, hiszen vannak bizonyos átfedések, mégis összességében több tudás keletkezik az összefogás által.

Érvelés, meggyőzés:  különösen akkor előnye ez a csoportos munkának, amikor önálló véleményalkotás a feladat. Egyrészt a többiek érvelése segítség ahhoz, hogy mi is bátran kifejtsük egy témával kapcsolatos véleményünket, másrészt akár mi győzzünk meg másokat, akár ők győzzenek meg bennünket - egy bizonyos dologgal kapcsolatban - mindannyiunk számára hasznos a téma sokoldalú feldolgozása. Fontos, hogy higgadtak és türelmesek legyünk egymással. Így még a kulturált vitatkozás szabályait is elsajátíthatjuk.

Inspiráció: (valamilyen cselekedetre való késztetés, ösztönzés). A csoportmunka során elhangzott új információk, ismeretek elindíthatnak bennünk egy folyamatot, amely akár arra ösztönözhet, hogy a témának jobban járjunk utána, akár egy új dolog, egy új ötlet megvalósítását tűzzük ki célul.

Válaszelemek összeadódása: ha egy téma alapos feldolgozására kell koncentrálnunk, akkor a csoporttagok véleményei, javaslatai együttesen alkotják majd a végeredményt. Mindenkinek lehet jó javaslata, ésszerű elképzelése. Figyeljünk mindig nagyon egymásra. Néha egy elejtett szó vagy mondat visz közel a megoldáshoz.

Egyik ötlet szüli a másikat: vannak dolgok, amik nekünk eszünkbe sem jutnának, ha azonban mástól halljuk, egy új gondolati folyamatot indítanak el bennünk, másokban. Ezek új ötleteket szülhetnek, melyek további újabbakat és újabbakat.

A másik tiszteletben tartása, az eltérő gondolkodás elfogadása: erről már az előzőekben is szó esett. Tiszteljük meg a másikat azzal, hogy végig hallgatjuk a mondandóját, anélkül, hogy közbevágnánk. Ehhez persze fontos az, hogy mindenki röviden, tömören fejezze ki a véleményét, mondja el a mondandóját. A terjengős beszéd azt eredményezi, hogy a hallgatónak elfogy a türelme és elkezd lankadni a figyelme. Ha valakinek a véleménye eltér a miénktől és úgy érezzük, hogy nekünk van igazunk, akkor kulturált módon érveljünk. Próbáljuk bebizonyítani az igazunkat. Ha azonban másoknak más a véleménye a témával kapcsolatban, akkor azt tartsuk tiszteletben. Ne vegyük személyes sértésnek az ellenvéleményt.

Az összetartozás élményének megtapasztalása: azok a személyek, akik viszonylag gyakran tanulnak együtt, különleges módon tapasztalják meg az összetartozás erejét. Tanulás után – hangsúlyozom, hogy tanulás után, és nem előtte – beszélgethetünk más egyéb dologról is, mint a tanulás. Család, gyerekek, munka. Amikor már személyessé válik ez a viszony, jobban ismerjük egymás gondjait, esetleg örömeit,  könnyebben fordulunk egymáshoz egy-egy dologgal kapcsolatban. Barátságok is szövődhetnek a csoportos tanulás eredményeként.

Hány fős csoportban célszerű dolgozni?

Véleményem szerint a 3-5 fős csoport lehet a legideálisabb. Három főnél kevesebb már aligha nevezhető csoportnak, 5 fő fölött viszont már nehézkessé válhat a csoportmunka. A hatékonyság rovására megy a létszám növelése. 5 fő már tud többféle gondolatot, véleményt, javaslatot képviselni, melyből kialakulhat egy jó végeredmény.

Kik legyenek a csoportban?

Miután a csoportot mi szervezzük, jogunk van olyan személyeknek kiválasztása, akik számunkra szimpatikusak, akiknek a tudása láthatóan szerteágazó, akik akarnak tanulni (nem a csoportot visszahúzni), akik viszonylag közel laknak, vagy könnyen tudnak a megfelelő helyszínre eljutni…stb.

Hol legyen a csoportos tanulás helyszíne?

Fontos, hogy senkire ne erőltessünk rá semmit. Lehet ezt úgy megszervezni, hogy mindig másnál, de lehet felajánlásos alapon. Fontos, hogy megfelelő méretű helyiség álljon rendelkezésre, a körülmények legyenek nyugodtak, csendesek. Ha nincs önként jelentkező, akkor az ötletgazda feladata a csoport befogadása. Később úgy is lesz jelentkező, aki új helyszínt kínál fel a közös tanuláshoz.

Az előnyöket és a körülményeket számba véve nézzük, hogy mikor célszerű a csoportos tanulás?

Ha az anyagot már megtanultuk, vagy legalábbis foglalkoztunk vele.

Ha témazáróra, zh-ra készülünk.
Ha csoportosan feldolgozandó feladatot kapunk.

Ha érettségire, államvizsgára készülünk...