Ahogyan haladunk a tanulásunk során általános iskolából középiskolába, szakmai képzésbe, főiskolára, egyetemre, egyre gyakrabban találkozunk idegen szavakkal.
Mai nyelvhasználatunkban teljesen természetesen használunk idegen szavakat, amelyek beépültek a mindennapi szóhasználatunkba. Gyakran használjuk pl. a migráns kifejezést (ez most nagyon is aktuális) a bevándorló helyett. Vagy a grátisz kifejezést, amelynek jelentése ingyenes.
Vannak olyan idegen szavak, amelyeknek jelentése magyarul több kifejezésből tevődik össze, ezért célszerűbb, egyszerűbb az idegen szó használata.
Például az "eklatáns" szónak több rokonértelmű jelentése is van: nyilvánvaló, meggyőző, ragyogó, nagyszerű.
Szóhasználatunkban gyakran találkozunk ezzel az összetett szóval: "eklatáns példa", amely azt jelenti, hogy nyilvánvaló, ragyogó, nagyszerű, meggyőző példa. Ezt mind együtt jelentheti az idegen szó. Persze mondhatjuk azt is , hogy ez nyilvánvaló példa, mely nem takarja, azt, hogy ez nagyszerű, vagy ragyogó példa.
Időhúzásnak tűnik a fenti fejtegetésem, pedig nem az. Csak azt akartam érzékeltetni, hogy néha célszerűbb egy idegen szót, kifejezést használni egy magyar helyett, ha az idegen szó sokkal árnyaltabban fejezi ki mondandónkat.
Készüljünk fel arra, hogy tananyagaink is bőséggel tartalmaznak majd idegen szót, kifejezést.
Ha ezekre bukkanunk javaslom, hogy gyorsan nézzünk utána az idegen szavak szótárában (interneten a legegyszerűbb) a jelentésének. Az anyag megértése szempontjából elengedhetetlen. Ha nem ezt tesszük, olvasás közben mindig megakadunk, ha egy idegen kifejezéssel találkozunk, esetleg át is ugorjuk azt a mondatot. Jelentését nem ismerve, nem tudjuk beépíteni a rögzítendő anyagba. Emiatt aztán ez a mondat is értelmetlenné válik számunkra, pedig lehet, hogy a jelentése kulcsfontosságú a téma szempontjából. Esetleg olyan kifejezés, mely szakmai berkekben nagyon gyakran használatos.
Tehát az anyag első olvasásakor javaslom, hogy gyűjtsük ki egy jegyzetpapírra, vagy a füzetünk margójára az összes szövegben szereplő idegen kifejezést, keressük meg a jelentésüket, majd ezeket is írjuk mellé. Az idegen szót és annak jelentését néhányszor ismételjük el, majd amikor az anyag olvasásakor ehhez a szóhoz érünk, idézzük fel annak jelentését. Próbáljuk meg a mondatot átfogalmazni a szó magyar jelentését használva.
Később, az anyag felmondásakor, akár fel is cserélhetjük a magyar megfelelőjére, ha annak jelentése ténylegesen lefedi a szó értelmét.
Ha az idegen kifejezés árnyaltabban fejezi ki mondandónkat, mint annak magyar megfelelője, akkor maradjunk inkább az idegen kifejezésnél, s tanuljuk meg kívülről a szó jelentését.
Ez nagy segítségünkre lehet további tanulmányaink során, esetleg más tantárgyak kapcsán is.
Jó módszer lehet az egy-egy tárgyhoz kapcsolódó idegen szavakat és azok jelentését külön-külön jegyzetpapírra feljegyezni, ezeket összetűzni úgy, hogy később visszapörgethető, könnyen visszakereshető legyen, akár az év végéig. A gyakori használat segíthet abban, hogy év végéig a szókincsünk bővülhet ezen idegen szavakkal, melyeknek jelentését ismerjük. Később a napi szóhasználatunkban bátrabban fogjuk ezeket használni, és nem válunk nevetségessé, hiszen úgy használunk idegen kifejezést, hogy tisztában vagyunk annak jelentésével.
Szánalmassá és nevetségessé válik az, aki tudása fitogtatására, idegen szavakat fűz mondandójába. Olyan szavakat, melyek nem oda illőek.
Ne felejtsük el, hogy több módszer együttes használatával tudunk sikeresek lenni a tanulásban.
H.R. Ilona
Nagyon gyakran azért nem rögzül az elménkben a megtanulandó anyag, mert nem értjük. Előfordul ez matematika, fizika, közgazdaságtan és még sok más egyéb tárgy esetében is.
Matematika területén nem vagyok jártas, de azok a tárgyak, amelyek kifejezetten a logikai összefüggésekre épülnek, esetleg időrendbeni történésekkel kapcsolatosak, azoknál nagyon fontos, hogy először megkeressük az összefüggéseket, utána próbálkozzunk az anyag elsajátításával. Sokkal könnyebb megérteni egy anyagot, ha azt rendszerben látjuk.
Gondoljuk át az eddig tanult anyagot, vessük össze ezt korábbi ismereteinkkel, tapasztalatainkkal, más kapcsoló tantárgyak tanult anyagaival, és ezek tükrében nézzük meg, hogyan kapcsolódik a feldolgozandó anyag ezekhez.
Például közgazdaságtan tantárgyhoz kapcsolódóan a mérleg egyes tételeit, azok tartalmi elemeit kellene megtanulni.
Nézzük meg először a mérleg (pl. zárómérleg) felépítését, az egyes tételek mérlegen belüli elhelyezkedését (pl. eszköz, vagy forrás oldalon szerepel-e?), értelmezzük az eszközök majd a források fogalmát, ezt követően vizsgáljuk meg az egyes elemeket. Ha tudatosultak bennünk ezen fogalmak, tanulás közben vizualizáljuk a mérleget, akár mint egy képet, így könnyebb lesz a mérlegtételek (pl. vevők, pénzeszközök...stb.) tartalmának rögzítése a memóriánkba.
Nagyon fontos, hogy pontosan értsük amit tanulunk. Tudjuk ezt kapcsolni az előzőleg tanultakhoz. Ha nem látjuk az összefüggéseket, a logikát, akkor azt sem értjük meg, hogy miért is kell megtanulni az anyagot. Mi köze van ennek a nagy egészhez.
Hangsúlyozom, hogy értve tanulni, ráépíteni az előzőleg elsajátított anyagra az újat, könnyebb megjegyezni, és majd könnyebb egy dolgozatnál előhozni a memóriánkból, mintha csak bebifláznánk, bemagolnánk az anyagot. Ha a tanár rákérdez egyes kapcsolódó anyagrészekre, akkor ezt összefüggésiben könnyebb lesz felszínre hozni.
Ne felejtsük el, hogy a tanulásra azért van szükségünk, hogy az elsajátított anyagot később a munkánk során hasznosítani tudjuk. Nem öncélú a tanulás. Nem azért tanulunk, hogy "csak úgy" tudjunk, hanem, hogy összefüggéseiben lássuk a világot. Szakmai ismereteink bővüljenek. Látókörünk szélesedjék. Szemléletünk változzon.
Gyakran előfordul egy-egy tárggyal kapcsolatban, hogy nem értjük miért is kell ezt a tantárgyat tanulni.
Igen sokszor érzünk így. Azonban a pedagógus szakemberek a tematika összeállításánál sok szempontot vesznek figyelembe. Vannak alapozó tárgyak, melyekre később épülnek újabb tantárgyak, vagy az általános műveltséghez szükséges bizonyos ismeretek elsajátítása. Ennek hasznát csak később fogjuk látni.
Mindent összevetve, javaslom, hogy ne sajnáljuk az időt arra, hogy a tananyag első olvasata után keressük az összefüggéseket. Ha megtaláljuk, segít a tananyag könnyebb rögzítésében, a vizsgákon, dolgozatnál a tudásunkról való számadásnál.
Ez csak egy módszer! Ne felejtsük: több módszer együttes használata teszi hatékonnyá a tanulásunkat.
H.R. Ilona
Végre hogy eljutottunk a módszerekig.
Ezek végtelen sokasága miatt nehéz eldönteni melyikkel is kezdjünk? Az elején fontos leszögeznünk, hogy a hatékony tanulás több módszer együttes használatával érhető csak el. Ne gondoljuk, hogy kiválasztunk egyetlen módszert, az a tuti, és mindent ennek a módszernek a segítségével sajátítunk el. Ez nem így van. Arról nem beszélve, hogy tantárgyanként is változhat egy-egy módszer hatékonysága.
Ezért bátran kísérletezzünk!
Indítsunk a jegyzeteléssel.
Azt hiszem, hogy minden tanuló számára egyértelmű, hogy jegyzetelni szükséges. Gyakran előfordul - különösen a felsőoktatásban -, hogy nem áll rendelkezésre tankönyv, csak esetleg az intézmény által kiadott jegyzet, vagy még az sem. Szükség van arra, hogy készítsünk egy részletes leírást az órákon elhangzottakról.
Többféle jegyzetelési forma létezik.
Van, aki gyorsan tud írni és szinte szó szerint le tudja jegyzetelni az elhangzottakat. Van, aki lassabban ír, emitt csak címszavakat, egy-egy fontos mondatot tud rögzíteni.
Figyeljük meg, hogy írás közben tudunk-e a folyamatosan elhangzó mondatokra koncentrálni, vagy leragadunk az írásnál. Miközben jegyzetelünk nem tudjuk befogadni az új információkat, emiatt kiesnek mondatok, amelyek nem jutnak el a tudatunkig, ezért le sem tudjuk írni azokat. Ha így lenne, akkor javaslom, hogy inkább koncentráljunk az elhangzottakra és csak a kulcsszavakat írjunk le. Próbáljunk meg vázlatszerűen, szellősen jegyzetelni. (Ennek fontosságára a későbbiekben még visszatérünk.)
Főcímeket, bekezdéseket emeljük ki, húzzuk alá, írjuk nagybetűvel. Legyen ez feltűnő. A mellé, alá, fölé írt szavak alapján eszünkbe fog jutni mi hangzott el azzal szóval kapcsolatban.
Ez a jegyzetelési forma kevésbé hatékony, azonban aki lassan ír, annak csak ez javasolható. Miután kevés az írott anyag, javaslom, hogy a tanítás, előadás után idézzük fel újra az elhangzottakat.
Tisztában vagyok vele, hogy a felnőttképzésben az előadások, tanítási órák délután, este, és főleg hétvégén vannak. Mire hazaér az ember, kimerült az egész napi munka, tanulás, utazás fáradalmaitól. Mégis javaslom, hogy haza érkezve vegyük elő a jegyzetünket. Idézzük fel a tananyaggal kapcsolatban elhangzottakat. Az élmény még annyira friss, el van raktározva a rövidtávú memóriában, ahonnan rövid időn belül könnyen előhívható.
Hívjuk hát elő. Olvassuk el a jegyzetünket, ezzel párhuzamosan idézzük fel az elhangzottakat. Újabb fontos információk jutnak eszünkbe, melyeket be tudunk szúrni a jegyzetünkbe. Így már kiegészítve az órai jegyzetet olyan anyag áll rendelkezésre, amelyből könnyű lesz az anyag tökéletes elsajátítása.
A könnyen, gyorsan jegyzetelőknek is javaslom az otthoni átismétlést, mert egyrészt a tananyag felidézésekor szintén juthatnak eszükbe olyan mondatok, gondolatok, amelyek bár az órán elhangzottak, mégsem sikerült leírniuk, másrészt az anyag újbóli átismétlése segít abban, hogy az anyag rögzüljön. Fontos, hogy amikor tanulási céllal újra elővesszük jegyzetünket, ne az újdonság erejével hasson ránk. (Merthogy az anyagot még elő kell vennünk néhányszor!)
Vannak ismerőseim, volt csoporttársak, akik gyorsan, és szinte szó szerint jegyzeteltek órán, otthon rövid időn belül átismételték az anyagot, és a vizsgákon kiváló teljesítményt nyújtottak.
Fontos, hogy az órára megfelelő mennyiségű jegyzetpapírt vigyünk magunkkal. Ne a papírhiány miatt hiúsuljon meg a jegyzetkészítés. Legyen minden tantárgyhoz egy A/4-es dosszié, amelybe a napi jegyzeteket összetűzve, dátummal és oldalszámmal ellátva elhelyezzük. Ebbe gyűjthetjük az egész éves anyagot. Előnye, hogy nem szükséges az egész éves anyagot magunkkal cipelni minden egyes alkalommal. Elegendő az előző órai anyagot, esetleg a témakörhöz, fejezethez kötődő jegyzeteket magunkkal vinni. Így akár utazás közben is ismételhetünk. Az így rendszerezett anyag vizsgára való felkészüléskor nagy segítség lesz számunkra.
Természetesen használhatunk füzetet is. Ennek előnye, hogy nem szóródnak szét a lapok, az egész év anyaga egy helyen található, viszont 4-5 füzet és esetleg ugyanennyi könyv már komoly súly lehet, melyet magunkkal kell cipelnünk.
A jegyzetpapírt helyettesítheti a diktafon, esetleg a hangfelvétel készítésére alkalmas telefon is. Órán figyeljünk, a diktafon pedig jegyzetel.
Előnye, hogy minden figyelemelterelés nélkül koncentrálhatunk az előadóra, az elsődleges jegyzetelést pedig elvégzi a diktafon. Azért csak az elsődlegest, mert a hanganyagból nekünk otthon kell majd jegyzetet készíteni, amiből később tanulhatunk.
Előny továbbá, hogy ha fel kívánjuk idézni az óra anyagát, akkor újra meghallgathatjuk a hangfelvételt.
Amennyiben hangfelvételt kívánunk készíteni, ne feledkezzünk el arról, hogy az előadótól engedélyt kérjünk.
HRI
