A motivációról - folytatás

Az előzőekben már kifejtettem annak lehetőségét, hogy a szeptemberben induló képzésekbe való bekapcsolódás előtt vizsgáljuk meg jelen munkáltatónknál, hogy milyen a szakmai előmeneteli lehetőségünk. Mennyire számíthatunk arra, hogy támogatni fogják továbbtanulásunkat.

Most nézzük meg annak lehetőségét, mi van akkor, ha munkanélküliek vagyunk. Ha jelenleg nem dolgozunk, vagy talán még soha sem dolgoztunk. Van ugyan egy végzettségünk, egy szakmánk, de ezzel nem tudunk elhelyezkedni.

Át kell gondolni, hogy mely szakma az amelyre kellő rátermettséggel rendelkezünk. Mihez lenne kedvünk, tehetségünk.

Mind az előző esetben, mind jelen esetünkben szükség van motivációra. Valamire, ami arra ösztönöz bennünket, hogy újra az iskolapadba üljünk és kezdjünk el valami mást tanulni. Valami újat, valamit amit eddig nem ismertünk, de a szívünk mélyén vágytunk arra, hogy megismerjünk.

Mit szeretnénk elérni azzal, hogy tanulunk? Mi a hosszútávú, középtávú és rövidtávú célunk?

Szeretnénk hosszú távon egy szép családi házat, egy tágas lakást a város szívében, egy elektromos autót, amelyik 2,8 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/óra sebességre (nem is olyan hihetetlen, még beszélünk róla).

Középtávon vennénk egy lakást hitel nélkül, vagy fel szeretnénk újítani a meglévő lakásunkat, de úgy igazán fullosan. Lecserélnénk a 10 éves Opelünket egy Lexusra.

Rövid távon szeretnénk megszabadulni az adósságainktól. Szeretnénk, ha több időt tölthetnénk a családtagjainkkal, vagy, hogy ne kelljen "garasoskodnunk" minden nap. Ha bemegyünk egy divatáru boltba, akkor ne az legyen az első, hogy megnézzük az árcédulát. Megtehessük, hogy kedvünkre válogathassunk a ruhák, cipők között, és ezek árait csak a pénztárnál fizetéskor ismerjük meg, és ne kapkodjunk hirtelen levegő után a blokkon szereplő összeg láttán.

Ezek mind lehetetlennek tűnnek számodra? De vajon miért? Szegénységbe születtél, a szüleid  és a nagyszüleid is mindig szegények voltak? Nekik sem sikerült kilépni a szegénységből, ezért neked sem fog sikerülni? Miért ne lehetnél te a kivétel? Ma már semmi sem lehetetlen.

Ma olvastam egy fiatal emberről akit Mata Rimacnak hívnak. Horvát származású, a középiskolában közepes tanuló volt. Végzős diákként záró feladatként ő egy olyan kesztyűt készített, ami helyettesíti a számítógépnél az egeret és a billentyűzetet. A műszaki tanára olyan ötletesnek tartotta ezt a művet, hogy benevezte egy szakmai versenyre, amelyet meg is nyert. Majd pedig hazáját ő képviselte egy nemzetközi technológiai versenyen. Sok nehézségen kellett keresztül mennie, de ma saját cége van (Rimac  Automobil), ahol 100 főt foglalkoztat. Ő kísérletezte ki, gyártotta le minden alkatrészével együtt az 1088 lóereős Concept One nevű elektromos autót. A "Ferrari -gyilkos" autó 2,8 mp alatt gyorsul fel 100km/óra sebességre, 325 km/óra a végsebessége, és egy töltéssel 330 km-t tud megtenni. Akkumlátorainak teljesítménye 92 KW.

Hangsúlyozom, hogy nem volt kiugróan tehetséges, ellenben rendkívül kitartó. Hitt abban amit csinált. Bármilyen nehézség jött is az életében (mert persze, hogy jött), küzdött, kereste a megoldásokat, és persze meg is találta.

Szerencsés volt? Nem hinném. De hitt abban amit csinált. Mindent meg is tett annak érdekében, hogy a célja megvalósuljon.

Ez a kis kitérő azért volt, hogy lássad, ma is bármi elérhető, ha kitartóan küzdünk érte.

Cél nélkül azonban könnyen meghátrálhatunk. Ha nem lebeg a szemünk előtt a cél, ha nem látjuk az a gyönyörű házat, autót...stb, akkor könnyen fogjuk azt mondani, hogy ez nekem túl nehéz. Nem megy a fejembe, nem tudom megérteni, megjegyezni.

Kötelezd el magadat a célod mellett. Válassz egy képet, amilyen házat szeretnél, vagy rajzold le. Tedd látható helyre. Soha ne téveszd szem elől.

Ha mások meg tudták csinálni, akkor te is képes vagy rá.

Ha meg vannak a célok, akkor kezdj el kutakodni a tanulás irányába.

Hátrányos helyzetben vagy, mert senki nem finanszírozza a tanulásodat (de hátha mégis, erről majd később).

Előnyös helyzetben vagy, mert te döntöd el, hogy merre indulj el. 

Mit szeretnél tanulni?